Szégyellem magam..

Annyira, de annyira sajnálom.

De tényleg! 

Kereken egy hónapja nem hoztam részt.

Gondolhatjátok mennyire szégyellem magam. 

A rész már majdnem készen is van csak még az utolsó  'simítások' vannak hátra. 

Esküszöm, hogy hétfőn már fel is teszem.

Ennyire még egy részen sem kínlódtam. 

Nem volt ihletem, de most már van! :)

Azoknak akik még olvassák (bár már nem lennék meglepődve azon sem hogy, ha senkit sem érdekelne)

kapnak egy kis részletet a történetből! 

Remélem azért még nem pártoltatok el tőlem!

Jah és nem mellesleg köszönteném az új feliratkozónkat Cassie-t. 

Imádlak titeket!!! 

Átléptük az ezres megnézettségi számot!!

XDXD

Xx.Mar!ka

                ~Jack~

      Sors. Előre meg van írva?! Nem.. én nem hinném. Az életünket a véletlenek alakítják és határozzák meg. Ez az én logikám. Mert akkor ki írta volna meg azt hogy ma este egy ilyen gyönyörű lánnyal futok össze?!

Eljátszottam, hogy a barátja vagyok! 

Ennél már csak egyre feljebb visz az út nála. 

Most itt állunk a liftben amiből kellemes zene szól. 

- Rose, most hogyan tovább? - kérdeztem pontosan azt ami a fejemben járt. Ő felpillantott gyönyörűen csillogó ében fekete szemeivel ami még ellen álhatatlanabbá varázsolta tökéletes vonásait.

- Mire gondolsz? - kérdezett vissza, mintha nem tudná miről is van szó. De leolvasható volt az arcáról hogy kínosnak érzi a "kihasználásomat". Mélyebben néztem a szemébe értelmest választ követelve. - .. Figyelj! Sajnálom, hogy 'felhasználtalak' a barátomként, de az a srác nem érti meg, hogy a nem az nem. - adott egyenes választ. Majd rám mosolygott és már tudom hogy nekem végem, ha csak a barátom akar majd lenni. 

- Értem. És semmi gond. Örömmel játszom el, hogy a barátod vagyok.. - .. ha a későbbiekben nem csak eljátszanom kell!

Sugároztam át az elméjébe a szavakat, amiket hangosan nem akartam ki mondani.

Rose elég furcsa fejet vágott, mikor hallotta a kimondatlan szavakat a fejében visszhangozni. De zavarodottsága alábbhagyott majd egy kis mosoly terült szét az arcán. Miért bizsereg bele az egész testem a mosolyába?!

Kiléptünk a liftből és elindult gondolom a szobája felé. 

- Nem jössz?! .. - kérdezte mintha ez magától értetődő lenne nekem. 

- Hova? - kérdeztem vissza. 

Éreztem hogy valami rezeg a dzsekimben úgy automatikusan kezem a rezgő tárgy irányába vándorolt.

Juss írt:

    "Siess" 

- Gondoltam, ha már voltál olyan kedves, hogy falazz nekem én meg leszek olyan kedves hogy behívlak! De ha neked más dolgod van én megértem.. - mentegetőzött egyből. Majd elindult újra, de már nélkülem!

- Rose, nekem tényleg lenne egy kis dolgom, de mivel jössz nekem eggyel ezt betudom egy holnap esti vacsorába. Persze csak, ha van kedved. - mondtam majd közelebb lépkedtem hozzá.

- Talán.


Szerintetek hogyan fog folytatódni?? :)
Imádlak titeket!!!