~Jade~
Megint egyedül. Nem értem miért pont velem ?!
És csak ez a kérdés járt a fejemben. Újra és újra.
Miután elmondtam Max-nek mi "történt" vele/velünk??!
Felvette a szája az o alakot. Nem vártam mást, akkor és ott. De tényleg! Hirtelen jött kitárulkodásom, visszafolytottá vált és csak vártam a következő lépést/reakciót.
Annyit tudott kibökni -MI?! Akkor ez nem fog működni!-. Mondta úgy,hogy meg se halljam.
De meghallottam és csalódtam. Nagyon nagyot.
Hirtelen elrohantam. Most itt ülök. Fáj, szinte bele halok, de nem tehetek mást. Azt hittem kibírja....., hogy a kapcsolatunk kibírja. De tévedtem -megint-. Legszívesebben egy ágyban magzatpózban sírnék amíg ki nem száradok! De erősnek kell lennem! És az leszek!
Mikor már arra az elhatározásra jutottam végeztem a gondolkodással, mert ez az elmélkedés lesz a végem..
Felálltam, mivel a zebra még elég messze volt ezért arra gondoltam "átvágom" magam a közlekedésen.
Szétnéztem és mikor úgy láttam nem les rám már más veszély elkezdtem lépkedni a túloldalra.
Ekkor mintha megéreztem volna.. vagy az is lehet, hogy csak hallottam a hangját :)
elfordítottam a fejem oldalra. Huh mekkora kamion... MI? egy KAMION ?!.... Láttam ahogy az emberek is figyelmese lesznek rám, mert a felém száguldó 100 mázsa vas "doboz" egyfolytában csak a dudát nyomta.
De azt nyomhatta.. mert én abban a szent helyben megdermedtem. Lábaim szinte ólommá nehezültek.
Egy moccanás nem sok, annyit sem tudtam odébb csúszni.
Már csak szinte 5 méter volt köztem és az ellenségem közt ekkor egy kart találtam magam köré tekeredni.
Nem is figyeltem rá csak hagytam, hogy magával ragadjon.
Másik percben egy kezelőben találtam magam. Egy orvos a szemembe világított a "lámpájával".
Azt mondta kövessem a fényt. Ez kicsit viccesen hangzott. Ezért önkéntelenül is mosolyra húztam a szám.
Mire egy másik alak is mosolyogni kezdett azt hiszem mögülem jött a hirtelen elejtett kacagás.
Miután már vége volt a -megvakításomnak- hátra néztem. Nem kellett volna... vagy mégis?!
Egy szőkés-barna bezselézett hajú sráccal találtam magam szemben. Jól nézett ki! De semmi több, mert amint megfordultam lehervasztotta a mosolyt a szájáról és élesen rám nézett.
- Jól vagy? - kérdezte.
- Hát most már jobban... - mondtam kis mosoly kíséretében.
- Akkor jó. - mondta komolyan - akkor mehetünk.
- Hová is ?! - kíváncsiskodtam.
- Itt szeretnél maradni ?!.... - nézett rám úgy, mint egy elmebetegre. Jó túlzok, de abban a percben úgy is éreztem magam a kíváncsiskodó tekintetektől. Mivel erre a kijelentésemre az orvos is felkapta a fejét.
- Nem, nem menjünk.... - nem ismertem, de nem úgy nézett ki, mint egy bérgyilkos. Inkább, mint egy fiú modell.
- Gyere! - ragadta meg a kezem, jól esett nem is értem miért?! Elmúlik..., mint a karácsony!
- Merre viszel?
- Ha elmondod hol laksz, akkor oda, de felőlem nálam is töltheted a nap további részét - kacsintott.
- Megmondom hol lakunk... - jött a gyors válaszom, mire ő csak egy mosollyal jutalmazott.
- Jó, de várj meg itt beszélek az orvossal, hogy milyen gyógyszerek kellenek, de nem hiszem hogy van rá szükség.
- Akkor meg minek kérdezed meg? - húztam kicsit...
- Hogy bebizonyítsam az orvoslásban is jó vagyok. - dobott egy száz watt-os mosolyt a válla felett menet közben. Remek egoista... nem mintha akarnék tőle bármit is és ez szerintem viszonos. Max se értette meg és fogadott el úgy ahogy vagyok azaz csomagban a "képességemmel". Ő miért tenné?!
Lehet már engem senki se fog "úgy szeretni". Mindegy most nincs másra szükségem, mint egy kiadós zuhanyzásra és pihenésre.
Mikor vissza jött neki volt igaza és erre igazán büszke volt. Erre egy válasz van PASI.
- Nah mehetünk? - mondta és egyfolytában bazsajgott. Ez kezd idegesíteni. Ha az úton is ezt csinálja Végem..., mivel jól áll neki a beképzeltség van ilyen ? ;)
- Ha így fogsz kinézni akkor nem ... - szóltam be neki hagyja már abba a mosolygást.
- Mi az hogy "így?" - utánozta a hangom.
- Ne mosolyogj már, értem igazad volt értesz kicsit az orvosláshoz... vagy csak láttad hogy nincs semmi bajom. Logika!
- Ez nem logika hanem zsenialitás.. - nagyon úgy tűnt, hogy csak megakar nevettetni nem értettem miért? De sikerült neki.
- Mehetünk? - sietettem kicsit...
- Igen. - mondta magabiztosan.
- Viszlát! - köszöntünk oda az orvosnak.
- Viszlát és vigyázzon a barátnőjére. - intézte a kérdést a mellettem álló fiúnak.
- Mi nem is... - próbáltam kivédeni magam, de Ő nem hagyta.
- Meglesz. - karolt át és mosolygott oda az orvosnak.
- Ezt meg minek kellett? - kérdeztem jogosan felháborodva.
- Ő csak egy orvos nem lesz belőle baj ... - mondta.
- Amúgy sem lenne belőle "baj" csak nem szeretek hazudni!
- Mi sem hazudunk..., csak jósolok. - mondta mosolyogva. Ezt csak egy szemforgatással " jutalmaztam".
Kiléptünk a kórház elé és megláttam a "járművét". Az aztán kocsi!!! Azt hiszem eléggé elbambultam.
Mert előttem állt és csak mosolygott rám...
- Tetszik? - kérdezte önelégülten.
- Hhmhh... nem rossz.. - vágtam oda neki mire csak szélesebb lett a szája.
- Szállj be! - mondta.
- Jó.
A kocsiba beülve szerintem elájultam. Ez belülről még szebb!!
- Wow! - mondtam annyira halkan, hogy szerintem meg se hallotta.
- Kösz. - jajj meghallotta.
- Nincs mit!
- Hol is laksz ?! - tette fel a legfontosabb kérdést.
Miután megmondtam elindult az úton csak az ablakon kifelé néztem... ja nem mert lefoglalt a vezetése egyszerre volt erős és simulékony is. Jó párosítás. Szerencsére nem látta vagy még is ?? Mindegy!
- Oh még meg sem köszöntem - szégyelltem el magam - nagyon szépen köszönöm hogy megmentetted az életem... -hálálkodtam.
- Nincs mit! Még be sem mutatkoztam a nevem Justin ... Justin Bieber. - mosolygott biztatóan. - amúgy megjöttünk!
- Köszönöm...
- Neked mi a neved? - erősködött mert látta rajtam nem akarok válaszolni.
- Névtelen3. - mondtam büszkén és kilépetem a kocsiból, mikor kicsit visszafordultam láttam az értetlen fejét mit egy mosollyal jutalmaztam.
- Miért pont 3 ? - kérdezte, mert gondolom feladta az elmélkedést, hogy miért is nem akarom megmondani a nevem...?!
- Ez a kedvenc számom. - valltam be.
Azzal sarkon fordultam, és célba vettem az ajtót, de amit ott láttam az igazán meglepett...
Tessék kész az első fejezet is remélem tetszik és komizni ér!! :) :)
Ehhez a részhez ezt a zenét választanám ami nem mellesleg a mostani kedvencem tőle! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Katt ide és meg véleményed! :):)